- Biztos, hogy ezt szeretnéd? - kérdezte meg századszorra.
- Biztosan - mondtam határozottan. Zach bólintott aztán elindultunk. Elindultunk céltalanul, teljesen spontán. Ez volt a legjobb az egészben.
Már órák óta úton voltunk Texas felé. Felhőtlenül beszélgettünk, nevettünk és énekeltünk. Aztán egy pillanatra rám nézett. Egyetlen egy pillanatra. Arcáról sütött a boldogság. Sose láttam ilyen boldognak. Aztán egy pillanat alatt el is múlt.
Zach rögtön visszakapta a fejét az útra mikor egy autó jött velünk szemben. Hirtelen félrerántotta a kormányt, de a másik sofőr továbbra is egyenesen hajtott. Nem érkezett kikerülni, az autó nekünk ütközött aztán az útszéli árokba belehajtottunk.
Egy perc alatt történt az egész. A kezem és a nyakam tiszta vér lett, az autó ablaka kitört. Zach homlokáról vér csöpögött.
- Zach! - ordítottam és rögtön kikapcsoltam a biztonsági övemet, hogy közelebb kerüljek hozzá. - Zach, figyelj rám - mondtam miközben megfogtam mindkét vállát és próbáltam kicsikarni belőle valamiféle életjelet. Nem mozdult. A könnyeim egymás után csordultak le az arcomon. - Zach, könyörgöm! - ordítottam és egyre jobban sírni kezdtem. Percekkel később kirángattak az autóból.
- Nyugodjon le! - kérleltek. Nem tudtam ki volt az. A könnyeimtől nem láttam semmit.
- Nem halhatott meg! - üvöltöttem. Egymás után elmotyogtam magamnak. Nem halhatott meg. Lehetetlen.
Hirtelen abbamaradt a sírásom. Nem tudom miért. Vagy azért mert tudatosult benne, hogy elvesztettem, vagy csak mert szimplán kiszáradtak a könnycsatornáim. Egy fiatalabb nő lépett oda hozzám.
- Gyere velem - mondta majd kedvesen átkarolta a vállam és az egyik mentő autóba vezetett.
- Nem halt meg, ugye? - suttogtam. A nővér arcán egy pillanatra átsuhant a sajnálat aztán egy mosoly váltotta fel.
- Biztosan jobban lesz - simította meg a karom. Az agyam egyik fele hitt neki, a másik fele már tudtam, hogy hazugság.
Pár órával később a kórházba ültem és a kezemet tördeltem. Az orvosok semmit sem ígértek. Tudtam, hogy már nincs mit tenni. Tudtam jól, de hülyébb énem mégis azért könyörgött, hogy valamit csináljanak. Bármit, csak hozzám vissza.
Egy órát ültem a váróteremben. Az orvosok szomorúsággal az arcukon léptek elém. Láttam, hogy mozgott a szájuk, de nem hallottam semmit. A könnycseppeim újra égetni kezdték az arcom. Anyám a tenyerébe temette az arcát és elfordult tőlem. A bátyám rögtön mellém lépett és átölelt. Éreztem ahogy a mellkasa hevesen emelkedik ahogy levegőt vesz. Az egész teste reszketett. Sose láttam sírni. A legjobb barátja volt. A legjobb barátja akire a húgát bízta. Összetört, akárcsak én.
Azóta nem érzek semmit. Se fájdalmat, se örömöt. Semmit. Egy érzéketlen senki lettem. Mintha egy robot lennék aki csak parancsszóra mozdul.
- Khm, hölgyem - mosolygott kedvesen rám a pénztáros.
- Elnézést - motyogtam aztán feltettem a pultra a vásárolandó dolgaimat.
- Hé, minden oké? - kérdezte egy ismeretlen hang mögülem. Rögtön odakaptam a fejem. Kár volt.

Kiköpött mása volt Zach-nek. Ugyanazok a kék szemek, ugyanaz a fekete haj, ugyanaz az aggodalmas arckifejezés. De mégsem ő volt. Nem jöhet vissza! Meghalt, Chelsea. Fogd már fel, az ég szerelmére! 

- Persze - mondtam kelletlenül majd visszafordultam a pénztároshoz, hogy kifizessem a ruhákat. Gyorsan átnyújtottam a hitelkártyámat és amilyen gyorsan csak tudtam távoztam a boltból. Az épület melletti padra ültem le, hogy kicsit kifújjam magam. Két éve halt meg. Két év alatt semmi érzelem nem szakadt fel belőlem, a mai napig. Bárcsak ne találkoztunk volna!

- Úgy látom szeretsz gondolkodni - mondta ugyanaz a hang.

- Hagyj békén - motyogtam. Az illető lassan leguggolt elém.

- Miért? - vonta fel a szemöldökét.

- Nem fogok egy idegennek magyarázkodni - fonta össze a karomat magam előtt.

- Pedig ez az idegen nagyon kíváncsi miért küldik el a francba - nevetett fel. Nem válaszoltam, csak magam elé meredtem. Aztán megéreztem a két kezét a térdeimen. A szívem hirtelen hevesebben kezdett verni.

- Egy olyan emberre emlékeztet akire nem kéne. És most már hagyjon - mondtam kelletlenül aztán felálltam a padról.

Megosztás a facebookon